FEKETERIGÓ PANZIÓ
- étterem vendégszobákkal -
„A magyar címer hármas halmából Trianon elszakította a Tátrát, meg a Fátrát, s csak a legkisebbet, a Mátrát hagyta meg. Csonka hazánk csonka címerében most már a Mátra a legmagasabb, utolsóból lett elsővé. Azelőtt ügyet sem vetettünk rá. Annyi volt a szebbnél szebb hegységünk, hogy duskálhattunk bennök. Ma alig maradt egynéhány, s ezért kell megbecsülnünk a hármas halom e harmadik halmát .” (Mátra részletes kalauza, 1930.)
További érdekességek itt.
Mátrafüred a Mátra legismertebb és legkedveltebb
üdülőközpontja, amely páratlan hegyvidéki klímájával és számtalan kikapcsolódási lehetőséggel várja a pihenni vágyókat.
A XIII. századtól az Abák szállásterületének része volt. Az Aba nemzetség Csobánka ága alakította ki az egykori Benén birtokközpontját. 1301-ben az osztozkodó testvérek tulajdonrészeit írásban rögzítő oklevél már említi a várat, az annak tövében elhelyezkedő falut és a Bene-patak mentén a 13 malmot. Mai nevét 1893-ban kapta, amikor már működött első fürdője. A következő század első évtizedében már több szálloda üzemelt a településen, majd az 1920-as évek végén számos villa is épült.
A látnivalók közt mindenképp meg kell említenünk a Bene-házat, a hajdani Bene- csárdát, amely a település egyik legrégibb háza. Története az 1700-as évekig nyúlik vissza. A ház falán emléktábla őrzi, hogy 1829. szeptember 1-jén itt aludt a költő, Vörösmarty Mihály, aki Bugát Pállal kereste fel a palóc vidéket.
A Bene-ház tőszomszédságában találjuk a palóc néprajzi magángyűjteményt és a palóc babák kiállítását. Az első teremben az egykori ünnepi és hétköznapi viseletekből látunk ízelítőt. Elsősorban nógrádi és hevesi viseletek láthatók, de Borsod, illetve Gömör megye néprajzi kultúrája is fellelhető a babákon. A második teremben a palóc falvak régi lakástextíliáit, viseleti és használati eszközeit látjuk. A kiállítás anyaga 105 faluból származik, kiemelkedő darabjai a szőttes textilek, sátorlepedők. A Néprajzi Múzeum által védetté nyilvánított anyagban a jeles ünnepi viseletek mellett a hétköznapi ruhák is helyet kaptak.
A Bene-házzal átellenben, a példaértékűen rendben tartott mátrafüredi park szélén áll a Szent János kápolna. Az eredeti templom már a középkorban állt, később többször átépítették. Érdekesség, hogy 1713 nyarán Gyöngyös város szenátusa arról döntött, hogy a nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére minden év június 26-án hálaadó búcsút tartsanak az akkori Benén lévő Szent János kápolnánál.
A parktól alig negyedórányi sétát követően elérkezünk a 398 m magasan álló Kozmáry-kilátóhoz. A kilátót 1900-ban építették a Dobogó-kő hegyen, majd a két világháború között felújították. A hegy nevének eredete egyes vélemények szerint onnan ered, hogy a hegy úgy dobog, mintha belül üres volna. A kilátóból dél felé Gyöngyös, észak-északkelet felé a Kékes és a Mátra gerinceinek vonulata látszik.
A XIII. századtól az Abák szállásterületének része volt. Az Aba nemzetség Csobánka ága alakította ki az egykori Benén birtokközpontját. 1301-ben az osztozkodó testvérek tulajdonrészeit írásban rögzítő oklevél már említi a várat, az annak tövében elhelyezkedő falut és a Bene-patak mentén a 13 malmot. Mai nevét 1893-ban kapta, amikor már működött első fürdője. A következő század első évtizedében már több szálloda üzemelt a településen, majd az 1920-as évek végén számos villa is épült.
A látnivalók közt mindenképp meg kell említenünk a Bene-házat, a hajdani Bene- csárdát, amely a település egyik legrégibb háza. Története az 1700-as évekig nyúlik vissza. A ház falán emléktábla őrzi, hogy 1829. szeptember 1-jén itt aludt a költő, Vörösmarty Mihály, aki Bugát Pállal kereste fel a palóc vidéket.
A Bene-ház tőszomszédságában találjuk a palóc néprajzi magángyűjteményt és a palóc babák kiállítását. Az első teremben az egykori ünnepi és hétköznapi viseletekből látunk ízelítőt. Elsősorban nógrádi és hevesi viseletek láthatók, de Borsod, illetve Gömör megye néprajzi kultúrája is fellelhető a babákon. A második teremben a palóc falvak régi lakástextíliáit, viseleti és használati eszközeit látjuk. A kiállítás anyaga 105 faluból származik, kiemelkedő darabjai a szőttes textilek, sátorlepedők. A Néprajzi Múzeum által védetté nyilvánított anyagban a jeles ünnepi viseletek mellett a hétköznapi ruhák is helyet kaptak.
A Bene-házzal átellenben, a példaértékűen rendben tartott mátrafüredi park szélén áll a Szent János kápolna. Az eredeti templom már a középkorban állt, később többször átépítették. Érdekesség, hogy 1713 nyarán Gyöngyös város szenátusa arról döntött, hogy a nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére minden év június 26-án hálaadó búcsút tartsanak az akkori Benén lévő Szent János kápolnánál.
A parktól alig negyedórányi sétát követően elérkezünk a 398 m magasan álló Kozmáry-kilátóhoz. A kilátót 1900-ban építették a Dobogó-kő hegyen, majd a két világháború között felújították. A hegy nevének eredete egyes vélemények szerint onnan ered, hogy a hegy úgy dobog, mintha belül üres volna. A kilátóból dél felé Gyöngyös, észak-északkelet felé a Kékes és a Mátra gerinceinek vonulata látszik.
Mátrafüredet a 24. sz. főúton elhagyva 1,5 km múlva érjük el Sástót, az egyik legkedveltebb pihenőhelyet a Mátrában. Nevét a mintegy 25 ezer négyszögöl alapterületű, sással benőtt tóról kapta, amely napjainkban is a vadkacsák kedvelt fészkelőhelye. A csónakázás és a tó körüli sétautak sokak szívesen választott programja. Az 50 m magas kilátóból csodás panoráma tárul az idelátogató szeme elé. - (1,5 km)
A Mátra déli lábánál, a Sár-hegy lejtőjén a Bene-patak völgyében fekvő település finom borairól és hangulatos borospincéiről híres. Múltja i.e. 2500 körülre nyúlik vissza. I. Szent István király szolgálatukért az Abáknak adományozta ezt a területet. Egyes kutatók szerint Aba Sámuel királyunkat itt, Abasáron helyezték végső nyugalomra. Látnivalók: Aba Sámuel szobra, Baldácsi-kastély, Kapásház és a Meg nem születettek emlékműve. - (3 km)
A Gyöngyösre látogatók egy kedves, vendégszerető, borairól, műemlékeiről, kulturális rendezvényeiről méltán híres városba, a "Mátra kapujába" érkeznek. A települést az év minden szakában üzemelő erdei kisvasút köti össze Mátrafüreddel. A gyöngyösi látnivalók közül ki kell emelnünk a gyönyörűen felújított Orczy-kert tőszomszédságában álló Mátra Múzeumot, valamint a Szent Bertalan Templom plébániáján kiállított egyházi kincstári gyűjteményt, ahol a Szent Korona is vendégeskedett egy rövid ideig. Szintén párját ritkító nevezetesség a közelmúltban kalandos körülmények közt előkerülő egyházi témájú kódexek okán a Ferences műemlék könyvtár. - (8 km)
Kékestető az ország legmagasabb pontja, 1014 m. A nemzetiszínű kőhöz szinte mindenki elzarándokol, ami közvetlenül a TV-torony alatt található. A páratlan körpanoráma kedvéért érdemes felmásznunk a torony 45 méter magasan lévő kilátó szintjére. A Kékes klimatikus viszonya asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre egyaránt gyógyító hatással van. Kékestetőt a legtöbben a téli időszakban keresik fel az itt működő sípálya kedvéért. Kékestetőre jelzett turistautakon a hosszabb kirándulást kedvelők gyalogszerrel is eljuthatnak Mátrafüredről. - (12 km)
Hasonlóan a Mátra többi településéhez, Gyöngyöspata is az Aba nemzetség szállásterülete volt. Határában honfoglalás kori sírokat is feltártak a régészek. Templomában tekinthető meg a világhírű Jesse-oltár, mely Krisztus családfáját egyedülálló módon ábrázolja. A nyolc méter magas, mozgalmas, sokalakos oltár valószínűleg dél-lengyelországi mesterek műve a 17. század közepéről. - (12 km)
A Mátra északi lábánál, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében fekszik Parád. A Tarna patak széles völgyében elhelyezkedő település, amellett hogy a palóc néprajzi csoport központja, az ország legrégibb gyógyhelyeinek egyike is. E gyógyvizeiről méltán híres, több községből egybeforrt, hosszan elnyúló üdülőhelynek turisztikai értékét tovább növelik idegenforgalmi látványosságai, népi építészeti emlékei, élő népi mesterségei. A sajátos népi kultúrát megteremtő népcsoport, a palócok kultúrájának emlékei, a lovashagyományok, a kocsimúzeum kellemes programokat kínálnak az idelátogatóknak. - (25 km)
Recsk neve 20. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, ugyanis a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 1950 nyarán a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített itt. Ennek állít emléket a Recski Nemzeti Emlékpark. További látnivalók: tájház, Jámbor arborétum és Búzás-völgyi-tó. - (30 km)
A település történetének szerves részét képezi a siroki vár. Romjaiban is megragadó látványt nyújt az év minden hónapjában. A vár tetejéről két magányos sziklát (a Barát és az Apáca) pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés eredményeképpen keletkeztek. A település jellegzetességei az ún. barlanglakások. Az 1800-as évek első harmadában vágták a lyukakat külön ezzel foglalkozó kőfaragók a szegényebb családoknak. - (35 km)
A Bükk hegység lábánál terül el Eger, Magyarország egyik legszebb barokk városkája. A belváros kacskaringós, macskaköves utcáit járva rengeteg látnivalóban és műemlékben gyönyörködhetünk. Hogy csak néhányat említsünk a számtalan programlehetőség közül: az egri vár, a Minaret, a Bazilika, a Líceum a csillagvizsgálóval, a Fazola-kapu, a Püspöki Palota, a gyógy- illetve törökfürdő és a szépasszony völgyi borospincék mind-mind régmúlt korok történelmének tanúi. - (50 km)
Szilvásvárad a Bükk hegység nyugati oldalán a tengerszint felett 345 méterre terül el. Ez az Eger közeli település a Szalajka-völgy révén vált közismertté. E méltán népszerű kirándulóhely erdei vasúttal és lovaglási lehetőséggel várja az odalátogatót. A települést felkeresőnek mindenképpen érdemes meglátogatni az itt található Fátyol-vízesést, Ősember-barlangot, pisztrángtelepet valamint a Kocsimúzeumot. - (70 km)
3232 Mátrafüred, Avar utca 2. Tel.: 06-37/320-052